Mezőgazdasági tűzvédelmi kisokos

Tűzmegelőzési ismeretek a mezőgazdasági erő- és munkagépek tűzvédelmi szabályairól, az irányított égetés (tarlóégetés) szabályairól, az aratás, betakarítás, szalmaösszehúzás és bálázás szabályairól, fontos tudnivalók a szálastakarmányok szárításáról és a termény és anyagtárolás szabályairól.

1. A mezőgazdasági erő- és munkagépek tűzvédelmi szabályai

A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni.

A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.

Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.

A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni. Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

Forrás: tuzoltosag.info

 

1.1. Kombájnok (Forrás: Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Kiskunhalas)

 

A kezdődő tüzek oltására kitűnő a hordozható tűzoltó készülék, amelynek utolsó felülvizsgálati időpontjának egy éven belülinek kell lennie. A kombájn védelmére ezért kötelező a 21A és 113B egységtűz oltására alkalmas hordozható tűzoltó készülék elhelyezése.

A földelő-vezeték a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága. A kipufogódob nem lehet lyukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra. Az akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos. Az akkumulátort le kell fedni legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető védő-burkolattal (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.), és megfelelően kell rögzíteni.

A vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti. A zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni. A motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen meg kell tisztítani, de legalább naponta egyszer.

 

1.2. Traktorok (Forrás: Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Kiskunhalas)

 

A tűzoltó készülék megléte, időszakos ellenőrzésének megléte, hasonló, mint a kombájnoknál. A kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt szintén előírás. A kipufogódob kettévágva és újrahegesztve nem lehet (szikrafogó nélküli eset). A traktor oldalára kihelyezett nagyobb méretű akkumulátor tetejének tökéletes elszigetelése védőburkolattal (pl. gumiszőnyeg), és annak megfelelő rögzítése szükséges.

A motorteret olajsártól, portól, rendszeresen meg kell tisztítani, de legalább naponta egyszer.

 

1.3. Mezőgazdasági erő- és munkagépek tűzvédelmi felülvizsgálatának szempontjai (Forrás: Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Kiskunhalas)

 

A gép vizsgálatának elvégzése szemrevételezéssel és működési próbával történik:

  • Tűzoltó készülék (legalább 21A 113B) megléte, érvényessége

MEGFELELŐ                                   NEM MEGFELELŐ

  • Motor és kipufogó rendszerének (szikratörő) műszaki állapota, rárakódott éghető anyag eltávolítása

MEGFELELŐ                       NEM MEGFELELŐ

  • Üzemanyag- és kenőanyag ellátó rendszer, hidraulika rendszer épsége, folyásmentessége

MEGFELELŐ                                   NEM MEGFELELŐ

  • Forgó, súrlódó alkatrészek kenése, állapota

MEGFELELŐ                                   NEM MEGFELELŐ

  • Akkumulátor legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető védőburkolatának megléte, épsége

MEGFELELŐ                       NEM MEGFELELŐ

  • Elektromos biztosítékok mérethelyes alkalmazása, épsége, elektromos vezetékek, csatlakozások épsége

MEGFELELŐ                       NEM MEGFELELŐ

  • Hajlékony földelővezeték megléte, épsége

MEGFELELŐ                                   NEM MEGFELELŐ

Forrás: tuzoltosag.info

2. Irányított égetés (tarlóégetés) szabályai

Kültéri, irányított égetés során a kültéri ingatlanok tulajdonosai a tűzvédelmi hatóságtól kötelesek engedélyt kérni a legfeljebb 10 hektárnyi egybefüggő területre tervezett égetés előtt legalább tíz nappal.

A tarlót nem szabad egyszerre minden irányból meggyújtani, és elégetni csak tarlómaradványt lehet. Lábon álló gabona mellett tilos tarlót égetni. Fontos, hogy a leégetni tervezett tarlót legalább három méter szélesen körbe kell szántani, valamint vadriasztást kell végrehajtani az apróvadak védelme érdekében. Fasorok, erdősáv előtt legalább hat méter szélesen védősávot kell szántani.

Tíz hektárnál nagyobb területen csak szakaszosan végezhető az égetés. Csak akkor szabad hozzáfogni egy újabb szakasz leégetéséhez, ha az előző szakasz már leégett.

A tarlóégetésnél kéziszerszámokkal ellátott, tűzoltásra alkalmas, megfelelő létszámú személyzet jelenlétéről is gondoskodni kell, valamint arról is, hogy készenlétben álljon a helyszínen egy traktor.

Az irányított égetési kérelmeket 3000 forintos illeték megfizetése mellett kell benyújtani, egy kérelmen legfeljebb 10 hektárnyi terület leégetését lehet kérelmezni. A kérelmet az égetés tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal be kell nyújtani. Előfordulhat, hogy az időjárási körülmények (erős szél, eső) miatt mégsem sikerül az égetés, ezért egy pótnapot is be lehet írni a kérelembe. Fontos, hogy a két megjelölt nap közül csak az egyiken szabad égetni, és ilyenkor az égetés elmaradásáról, valamint az égetés megkezdése előtt is tájékoztatni kell a tűzvédelmi hatóságot.

3. Aratás, betakarítás, szalmaösszehúzás és bálázás szabályai

Aratásnál legelőször az utak és a vasútvonalak mellől kell betakarítani a terményt, mindezt azért, hogy a járművekből esetleg kidobott gyújtóforrások (például cigarettacsikkek) ne okozzanak tüzet a terményben. Ha van a közelben vasútállomás, akkor attól legalább 100 méterre kell elvinni a learatott terményt, és legalább 3 méter szélességben körbe is kell szántani.

A gabonatáblán még az erőgépek és a munkagépek vezetőfülkéiben is szigorúan tilos dohányozni.

A dohányzók érdekében az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre, éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni, ahol egy edényben az égő dohány eloltásához elegendő vizet kell tárolni. A szabályzat meghatározza, hogy a mezőn összerakott, sorokba rendezett kazlak között legalább 20 méteres távolságot kell tartani, a kazlakat pedig legalább 3 méter széles védőszántással kell körbevenni. Dohányozni a kazlak közelében kizárólag szélcsendes időben, azoktól legalább 30 méteres távolságban szabad.

A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

Forrás: tuzoltosag.info

4. Szálastakarmányok szárítása

A szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40-45% alá csökkent. A kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventilátor teljesítőképességét és a tárolási egységekre maghatározott legnagyobb méretek előírásait kell figyelembe venni. A takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és – előírt rétegvastagságig, illetőleg magasságig – kazalozni. A szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni. A rétegenkénti kazalozás során új réteget csak az előző réteg teljes kiszáradása után szabad felrakni. A kazlat beázástól védeni kell és belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kell. A szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni.

 

5. Termény és anyagtárolás szabályai

A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező építményektől a következő tűztávolságot kell megtartani:

  • az “A” és “B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 métert;
  • a “C” – “E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 métert;
  • a vasúti vágányoktól és a vasútállomástól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 métert;
  • a közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 métert;
  • nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert.

A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.

A szérűben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni. A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.

A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól stb. állandóan tisztán kell tartani. A szérűn és rostnövénytárolón, valamint a mezőn a kazlak mérete legfeljebb 10x50x8 m lehet. A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg. A rostnövényt kisátorozni csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl szabad.

A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani. A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlakat egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra szabad helyezni.

 

Források: Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Kiskunhalas, NAK, OKF, Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ), http://tuzoltosag.info